Skip navigation

Bevezető

Napjaink vizuális kultúráját meghatározza a média. Hatással van a vizuális művészeti ágakra, az alkotók témaválasztására, szemléletmódjára, elvitathatatlan szerepe van a művészetközvetítésben, sőt, sokszor maguk a művészi alkotások is a média eszközei révén születnek meg. A vizuális kultúra halmaza azonban nem csak a képző- és iparművészetet foglalja magába, hanem annál sokkal többet: a környezetünk esztétikai jellemzőit, a lakáskultúrát, a divatot és öltözködést, az utcaképeket uraló reklámokat, az okostelefonunk által elénk tárt képi világot, a közösségi oldalakon posztolt fotókat, a videómegosztó portálokon terjedő mozgóképsorokat, és persze a média „hagyományos” terepeit is: a mozifilmeket és a televízióműsorokat. Vitathatatlan tehát, hogy napjaink rajz- és vizuális kultúra tanárainak otthonosan kell mozogniuk a média világában is.

A hazai forgalomban számos olyan kiadvány, tanulmánykötet, tankönyv kapható, amely megkísérel bővebb vagy tömörebb médiaismereti áttekintést adni, illetve bevezetést nyújtani az általános médiaelméletbe. Vannak közöttük olyan munkák, amelyek a média történetére fektetnek nagyobb hangsúlyt, olyanok, amelyek a tömegkommunikációs eszközöket veszik sorra feltárva működési elvüket és hatásmechanizmusaikat, és olyanok is, amelyek a média társadalomra és kultúrára gyakorolt hatását állítják a középpontba.

Jelen tananyag az osztatlan tanárképzésben részt vevő, rajztanári pályára készülő hallgatók számára készült. Célja − amellett, hogy átfogó, megalapozó tudást nyújtson a médiaelmélettel kapcsolatos témakörökről − az, hogy korszerű, a pedagógusi pálya gyakorlatában is jól felhasználható ismeretek elsajátítására adjon lehetőséget.

A 2012-ben elfogadott kerettanterv szerint az általános iskolában a Mozgóképkultúra és médiaismeret már nem külön tantárgy, hanem moduláris formában a magyar, a történelem, a vizuális kultúra és az informatika keretében tanulnak bizonyos mozgókép-és médiaismereti modulokat a diákok. A jövő rajz-vizuális kultúra tanárainak tehát fokozott szerepe lesz abban, hogy az új nemzedékeket tudatos médiafogyasztóvá nevelje.

A média átszövi a mindennapokat, a fiatalok életében különösen nagy jelentőséggel bír. A pedagógusjelöltek számára e terület átfogó ismerete lehet az egyik kulcs ahhoz, hogy leendő tanítványaikkal megtalálják a közös hangot, illetve képesek legyenek a médiát, mint eszközt felvenni módszertani palettájukra. Ehhez a médiaelméleti alapismeretek elsajátítása mellett szükség van bizonyos fokú jártasságra a média történetében is. A „hagyományos” média világában való otthonos mozgás azonban kevés. Ahhoz, hogy végzett tanárként majd megfeleljenek a kor kihívásainak, betekintést kell nyerniük az ún. újmédia illetve közösségi média világába és az aktuálisan zajló folyamatokba is, tudatosítva magukban azt, hogy ismereteik a tanári pálya megkezdése után is állandó frissítésre szorulnak.

A tananyag kiemelt jelentőséget tulajdonít a felelősségvállalással és etikával kapcsolatos kérdéseknek is: a média hatásmechanizmusait, a médiajelenségek következményeit is vizsgálja, szem előtt tartva azt a fontos és nemes feladatot, hogy a tanárok hozzájáruljanak a fiatalok tudatos médiafogyasztóvá neveléséhez.

A tananyag további céljai között szerepel, hogy hozzásegítse a tanárjelölteket ahhoz, hogy bővítsék a társadalmi és csoportközi folyamatokkal kapcsolatos ismereteiket, elősegítse a fiatalok világával kapcsolatos ismeretek bővítését és a diákokkal való kommunikáció sikerességét.

A tananyagba belekerült egy olyan fejezet is, amely a média vizuális dimenziójára koncentrál, kitér a vizuális művészet és a média kapcsolatára, a média vizuális jelrendszereire, betekintést nyújt abba, hogyan befolyásolja a média napjaink vizuális kultúráját. E fejezet a fent ismertetett célok mellett hozzájárul a rajz szakos tanárok szaktudásának gyarapításához is.