- Médiaelmélet
- Bevezető
- I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
- II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
- III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
- IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
- V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
- VI. Az újmédia világa
- VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
- VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
- VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
- A VII. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- VIII. A média hatása
- IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
- X. Média és vizualitás
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
- X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
- X.3. A média hatása a művészetre
- X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
- A X. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- Felhasznált irodalom
II.1.2. A média térnyerése
A technikai fejlődés a XIX. századtól egyre inkább lehetővé tette a széles tömegek megszólítását. Az újságok magas példányszámú nyomtatásának megindulásával kialakult az ún. „filléres sajtó”, amely minden társadalmi réteghez eljutott. A rádió majd TV feltalálása pedig újabb és újabb tömegeket kapcsolt be az információáramlásba. E technikai eredményekkel párhuzamosan megnőtt az információigény. Az emberek elvárták és elvárják, hogy ha elméletben megvan a lehetőség arra, hogy tájékoztassák őket a nagyvilág híreiről, akkor erre a gyakorlatban is sor kerüljön. Megjelent az információhoz való jog fogalma.
A politikai, gazdasági vezetők, döntéshozók felfedezték a tömegkommunikációban rejlő lehetőségeket, és már a tömegkommunikáció hajnalán is mindent megtettek azért, hogy különféle eszközökkel uralják azt. A média hatalmi tényezővé vált. Sokak szerint napjainkban ez a negyedik hatalmi ág a törvényhozás, a bírói hatalom és a végrehajtó hatalom mellett.
A modern demokratikus államberendezkedések aligha képzelhetők el a média nélkül. Felelősségteljes állampolgári döntést (pl. népszavazás, választások alkalmával) csak kellő információ birtokában hozhatunk, értesüléseinket pedig elsősorban a médiából szerezhetjük meg. Éppen ezért a közszereplők, politikusok igyekeznek minél nagyobb médiafelületre szert tenni, hogy megismertethessék elképzeléseiket, tetteiket, programjukat a nyilvánossággal.
A gazdaságban és kereskedelemben betöltött szerepe is óriási, hiszen a média által lehet az embereket bizonyos cikkek fogyasztására, szolgáltatások igénybevételére buzdítani.
Ahhoz, hogy a tömegkommunikációs eszközök viharos sebességgel terjedtek el a világban, hozzájárult az is, hogy ezek az eszközök kiválóan alkalmasnak bizonyultak az emberek szórakoztatása: könnyű velük lebilincselni a tömegeket.