I.2.7. Médiaismeret (médiaműveltség)

Ahogy a neve is jelzi, ez nem egy tudomány, hanem egy bárki által elsajátítható jártasság. Napjainkban, amikor a média befolyása hatalmas, különösen fontos lenne, hogy ezt a jártasságot minél többen megszerezzék. Ezért oktatják már az általános iskolákban is.

A Film- és médiafogalmak kisszótára így definiálja: „Olyan, kritikai gondolkodásmódot igénylő jártasság, amely alkalmassá teszi a befogadót, hogy értelmezze a tömegkommunikációs csatornákon keresztül hozzá eljutó médiaszövegeket, önálló, kritikus véleményt alakítson ki azokkal kapcsolatban.” [1]

A médiaismeret segíti a befogadót abban, hogy ne csupán fogyasztóvá, de a szövegek kritikus értelmezőjévé is váljék – így kiszűrheti és semlegesítheti a manipulációs törekvéseket. Elizabeth Thoman, amerikai médiaszakember[2] szerint a médiaismeretek (ő a media literacy, azaz médiaműveltség kifejezést használja[3]) elsajátításának három, egymásra épülő szintje van:

1. Tudatosítsuk az adott médiummal szembeni elvárásainkat, majd határozzuk meg és osszuk be a médiahasználattal eltöltendő időnket.
2. Fokozatosan sajátítsuk el a megfelelő dekódoláshoz szükséges tudást: figyeljük meg és elemezzük a tartalmat, szerkezetet, stílust.
3. Tanulmányozzuk a média mélyebb társadalmi, politikai és gazdasági összefüggéseit, hogy képesek legyünk a mögöttes tartalmakat is átlátni.