Skip navigation

VII.2.2. A tabloid média térnyerése

A kifejezés eredeti jelentése:

A tabloid kifejezést eredetileg kizárólag újságokra használták és formai megkülönböztetést jelentett. Az utcán árusított és a korábban megszokott (broadsheet, azaz "lepedő") mérettől eltérő újságformára utalt. A tabloid méretű újság kisebb, így olvasása már utazás, vagy várakozás közben is lehetővé vált, ami nagyban hozzájárult népszerűségéhez.  Az Egyesült Királyságban ma már olyan tekintélyes, nem tabloid tartalmú lapok, mint a The Times vagy a The Independent, továbbá a helyi lapok többsége is tabloid formátumban jelenik meg.

A kifejezés új értelmezése:

Ma a „konvencionális” újságírással szemben tabloidnak a legszélesebb közönséghez szóló, populista, szenzációhajhász sajtótermékeket hívjuk. „Ellentmondó nézetek vannak arról, hogy történelmileg mikortól beszélhetünk tabloidokról a médiában. Vannak, akik a tömeges példányszámú, filléres bulvárlapok tizenkilencedik század végi megjelenéséhez kötik a jelenséget. Mások a húszas évek ún. „jazz újságírásában” látják a mai értelemben vett tabloidok kezdeteit. (...) A téma angolszász irodalmában a leggyakoribbak mégis azok az értelmezések, amelyek az elmúlt negyven év amerikai televíziózásának valamilyen fordulópontjával kapcsolják össze a tabloidizációt.”[1] – írja Császi Lajos. A tabloid kifejezést tehát ma már nem csak az újságra, de a média minden szegmensére használják.

Bruce Gronbeck szerint a tabloidizáció olyan bizonytalan kontúrú, állandóan változó kiterjedésű és elfogadottságú területként határozható meg, amely az újságírás és a populáris kultúra találkozási pontjai mentén jött létre.[2]

A tabloid média jellemzői:

  • Szubjektív nézőpontot alkalmaz
  • Az érzelmekre és nem az értelemre kíván hatni
  • Gyakran pletykán vagy másfajta, nem megbízható forráson alapul
  • Előszeretettel taglalja a deviáns, a groteszk, a botrányos jelenségeket
  • Kedvenc témája a mindennapi normák és erkölcs megsértése. [3]


[1] Császi Lajos: A média tabloidizációja. In: Császi Lajos: A Mónika-jelenség kulturális szociológiája. Gondolat Kiadó, 2011. 28. old.

[2] Gronbeck, Bruce: Popular Culture, Media and Political Communication." In: D. L. Swanson and D. Nimmo (szerk.) New Directions in Political Communication. Newbury Park, 1990. 185-224 old.

[3] Glinn, Kevin: Tabloid Culture. Duke University Press, Durham, 2000.