- Médiaelmélet
- Bevezető
- I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
- II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
- III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
- IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
- V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
- VI. Az újmédia világa
- VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
- VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
- VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
- A VII. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- VIII. A média hatása
- IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
- X. Média és vizualitás
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
- X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
- X.3. A média hatása a művészetre
- X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
- A X. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- Felhasznált irodalom
IV.2.2. A mozgókép kezdetei: Laterna magica
A laterna magica (bűvös lámpás) segítségével lehetséges volt rajzolt képeket úgy kivetíteni, hogy azok a mozgás illúzióját keltsék. A modern diavetítő őse volt, egy olajlámpa és egy lencse segítségével üveglapokra festett képeket vetített vászonra.
Elsőként Leone Battista Alberti épített laterna magicát 1437-ben. Ennek képei azonban még nem "mozogtak". Az 1600-as években a laterna magica már megvásárolható volt a jobb londoni optikusoknál.[1]
Egy laterna magica, azaz bűvös lámpás
(A kép forrása: http://www.retroedtech.com/2012/06/laterna-magica-or-magic-latern.html)
A 19. századra több vándorló laterna magica-művész is járta Nagy-Britanniát, és bemutatókat rendezett a városokban és falvakban. Némelyik bemutatón „speciális effektusokra” is sor került, üveglapok csúsztatásával és forgatásával mozgóképeket idéztek elő. A gyerekek kedvence a Patkánynyelő volt, melyen patkányok ugráltak egy alvó ember szájába.
A napóleoni háborúk idején egy képsorozat egy brit és egy francia hajó találkozását mutatta be, a végén a francia hajó lángolva elsüllyedt, a hazafias közönség éljenzése közepette.[2]
Bár a 19. században rendkívül népszerűek voltak, a film feltalálása után feledésbe merültek, a néhány fennmaradt lámpásért és képért most versengenek a műgyűjtők.