- Médiaelmélet
- Bevezető
- I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
- II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
- III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
- IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
- V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
- VI. Az újmédia világa
- VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
- VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
- VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
- A VII. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- VIII. A média hatása
- IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
- X. Média és vizualitás
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
- X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
- X.3. A média hatása a művészetre
- X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
- A X. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- Felhasznált irodalom
IV.1.3. A dagerrotípia és a talbotípia
A XIX. század elején a technika fejlődésének meglódulása, a technológia és a gépek iránti tisztelet szinte szükségszerűvé tette, hogy a camera obscura képét meg is lehessen ragadni, be lehessen égetni, örökkévalóvá lehessen tenni. Az igény megjelenésével egyidejűleg, egymástól függetlenül több kutató is megoldotta ezt a problémát.
Az ezüstsók fényérzékenységét a 18. század elején fedezte fel Heinrich Schulze német vegyész.
Louis Daguerre és Nicéphore Niépce kifejlesztették a dagerrotípiát. A Tudományos és Képzőművészeti Akadémia együttes ülésén hihetetlen nemzetközi érdeklődés közepette, a vegyi eljárást részletezve ismertették a dagerrotípia készítését. Ezt a napot, 1839. augusztus 19-ét, tekinthetjük a fényképészet megszületésének. A francia állam Niépce és Daguerre találmányát életjáradék fejében megváltotta, majd a világnak ajándékozta, hogy bárki szabadon foglalkozhasson a fényképezéssel. Az egyik első sikeres „maradandó” fénykép 1827-ből való. A címe: Kilátás a dolgozószobából. A felvételt Niépce készítette több mint 8 órás expozícióval Saint-Loup-de-Varennes-ben lévő házának ablakából.[1]
Az egyik első fénykép: „Kilátás a dolgozószobából” (1827)
(A kép forrása: http://commons.wikimedia.org/wiki/)
William H. F. Talbot 1839. január 31-én a Londonban bemutatott negatív-pozitív eljárása, a talbotípia megelőzte a francia bejelentést, azonban olyan szabadalmi megkötések voltak rajta, melyek nem kelhettek versenyre a „világnak ajándékozott”, vagyis közkinccsé tett dagerrotípiával. Így a talbotípia kevésbé terjedt el.
[1] Fényképezés. Wikipédia szócikk. http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9nyk%C3%A9pez%C3%A9s (letöltés ideje: 2015.01.21.)