Skip navigation

II.1.4. A média térnyerésének veszélyei

A felgyorsult világ veszélyeivel és aggasztó jelenségeivel egyre többet foglalkoznak a szakemberek: az ember elveszítheti szilárd támpontjait, minden relativizálódik körülötte, nem tudja olyan ütemben feldolgozni az impulzusokat, ahogyan azok érik őt, ezért könnyen kiég. A hagyományos világkép és az értékrendek felbomlanak, közösségek szétesnek, az ember elmagányosodik. A dömpingben befogadott információkat nem tudjuk szelektálni, rendszerezni magunkban, nem tudunk tanulságokat levonni belőlük. Nehezebb értékrendet teremteni, stabil világszemléletet kialakítani.

Az újabb és újabb információbombák nehezítik azt, hogy a meglévőket rendszerbe foglalhassuk, átgondolhassuk. (Sokan úgy látják, az ún. fogyasztói társadalomnak ez áll érdekében, hiszen az önállóan gondolkodni, tanulságokat levonni képes ember kevésbé manipulálható, kevésbé könnyen vehető rá bizonyos termékek megvásárlására vagy szolgáltatások igénybevételére.)

A média képeinek túlburjánzása miatt felmerül a vizuális túlingereltség veszélye: a mai ember a vizuális infláció jelenségének van kitéve. A képek elértéktelenednek, a túl sok képi inger kioltja egymást.[1]



[1] Helmut Langer a nagyvárosi utcaképet vizsgálva még 1985-ben megállapította, hogy van egy bizonyos határ, amelyen felül hiába éri az embert számtalan vizuális inger, nem tudja őket felfogni. A tudatos szint feletti vizuális ingerek szinte kioltják egymás hatását, és mintegy az érzékelés peremére kerülnek. Langer, Helmut: Visuelle Gestaltung − visuelle Inflation. In: Format, 17/2., 1985. 17-24. old.