- Médiaelmélet
- Bevezető
- I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
- II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
- III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
- IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
- V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
- VI. Az újmédia világa
- VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
- VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
- VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
- A VII. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- VIII. A média hatása
- IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
- X. Média és vizualitás
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
- X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
- X.3. A média hatása a művészetre
- X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
- A X. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- Felhasznált irodalom
II.1.4. A média térnyerésének veszélyei
A felgyorsult világ veszélyeivel és aggasztó jelenségeivel egyre többet foglalkoznak a szakemberek: az ember elveszítheti szilárd támpontjait, minden relativizálódik körülötte, nem tudja olyan ütemben feldolgozni az impulzusokat, ahogyan azok érik őt, ezért könnyen kiég. A hagyományos világkép és az értékrendek felbomlanak, közösségek szétesnek, az ember elmagányosodik. A dömpingben befogadott információkat nem tudjuk szelektálni, rendszerezni magunkban, nem tudunk tanulságokat levonni belőlük. Nehezebb értékrendet teremteni, stabil világszemléletet kialakítani.
Az újabb és újabb információbombák nehezítik azt, hogy a meglévőket rendszerbe foglalhassuk, átgondolhassuk. (Sokan úgy látják, az ún. fogyasztói társadalomnak ez áll érdekében, hiszen az önállóan gondolkodni, tanulságokat levonni képes ember kevésbé manipulálható, kevésbé könnyen vehető rá bizonyos termékek megvásárlására vagy szolgáltatások igénybevételére.)
A média képeinek túlburjánzása miatt felmerül a vizuális túlingereltség veszélye: a mai ember a vizuális infláció jelenségének van kitéve. A képek elértéktelenednek, a túl sok képi inger kioltja egymást.[1]
[1] Helmut Langer a nagyvárosi utcaképet vizsgálva még 1985-ben megállapította, hogy van egy bizonyos határ, amelyen felül hiába éri az embert számtalan vizuális inger, nem tudja őket felfogni. A tudatos szint feletti vizuális ingerek szinte kioltják egymás hatását, és mintegy az érzékelés peremére kerülnek. Langer, Helmut: Visuelle Gestaltung − visuelle Inflation. In: Format, 17/2., 1985. 17-24. old.