Skip navigation

VIII.2.5. A reklámok befolyásoló ereje

A reklámok befolyásoló erejéről számtalan tanulmány, kutatás született és születik szinte napi rendszerességgel. Most csupán néhányat ragadunk ki a manipulációs területek közül, a teljesség igénye nélkül.

Emberideál

A reklámok sokszor teljesen torz, nem reális emberideálokat helyeznek elénk. A reklámok családanyája általában olyan modell, aki még nem szült, tökéletes sminkben és trendi ruhában keveri a mártást vagy éppen takarítja a wc-t. Hamis idillt közvetítenek a tökéletes testű modellek által, melynek következtében a néző frusztrálttá válik, csúnyának látja magát, testképzavarai támadnak, amelyek szélsőséges esetben pszichés zavarokhoz, anorexiához, bulimiához vezethetnek. A reklámok szereplőinek életvitele is szöges ellentétben állhat a valósággal, rossz mintakövetésre buzdíthat. Amikor családokat ábrázol a reklám, a szülők többnyire irreálisan fiatal modellek, akikről nehéz elhinni, hogy a mellettük lévő gyerekek a sajátjaik, a reklámok mégis elérik a kívánt hatást.

Család a reklámokban: hamis idill

(Kép forrása: https://www.signal.hu/hu/marketing_nyilatkozat.html)

Önmegvalósítás

A reklámok egyik legsúlyosabb torzítása, hogy a befogadó önmegvalósítását egy adott termék megvásárlásától, egy adott szolgáltatás igénybevételétől teszik függővé. „Egyéniségünkhöz illő” hajszínt, mobiltelefont, autót stb. kínálnak azt a képzetet keltve, hogy az adott termék nélkül nem lehetünk önmagunk.

A reklámok és a gyerekek

A reklámok manipulációival szemben a gyerekek a legvédtelenebbek: a gyerekműsorok előtt-után vetített reklámok az adott játék birtoklásának nagyszerűségét hitetik el velük. A gyermek könyörgésének sok szülő nem tud, nem akar ellenállni, és megvásárolja a terméket, végeérhetetlen folyamatot generálva. A szülők, pedagógusok felelőssége: magyarázzák el a gyerekeknek, mi a reklám, milyen célokat szolgál, kinek az érdekeit szolgálja!

A reklámok hatása a gyermekek szocializációján is megfigyelhető, mivel olyan képet mutatnak be a világról, amelynek hatására téves, nem valódi értékítélet alakul ki a fiatalokban. Ilyen például a férfi-női szerepek felcserélése, a divat, az emberi testkép megítélése, negatív testkép kialakulása.  A negatív hatások csak akkor védhetők ki, ha a szülők tudatosan odafigyelnek a gyermekük és a média kapcsolatára. Ehelyett inkább az jellemző, hogy a szülők még a saját gyermeküket is reklámfelületté változtatják: olyan sapkát, pólót, táskát, stb. vásárolnak nekik, amelyek az éppen  kasszasikerre aspiráló hollywood-i rajzfilm figuráit és címfeliratát hordozzák.