Skip navigation

X.1.3. A fizikai képek mennyiségi növekedésének és a média térnyesésének összefüggései

A média térnyerése és a fizikai képek mennyiségének növekedése egymástól elválaszthatatlan jelenségek, amelyek egymást generálják.

Az első lépés a fotografálás feltalálása és „lakossági” elterjedése volt. Néhány generációval ezelőtt mindössze néhány fotó készült az emberről élete során: egy-egy kép gyermekkorában, elsőáldozáskor, katonaság alatt, esküvő alkalmával, és a későbbi családjával. Manapság már születése előtt mutogatják a szülők a magzat 3D-s ultrahang-képét, egy éves koráig pedig több száz fotó készül egy átlagos gyermekről. Ijesztő belegondolni, hogy hány kép örökít meg bennünket nap mint nap a tudtunkon kívül: utcán, rendezvényeken, nyilvános helyeken.

A mozgókép kezdetben nagy szenzációt keltett, de igen hamar megszokottá vált. A televíziózás elterjedésével távoli világokról készült képsorok érkeztek az otthonokba. A digitalizálódás újabb lökést adott a képek szaporodásának, hiszen a fotók, plakátok, alkalmazott grafikai alkotások gyorsabban hozhatók létre és könnyebben sokszorosíthatók.

A média által közvetített álló- és mozgóképek valósággal elárasztanak bennünket. Nem csak akkor találkozunk velük, ha kinyitunk egy újságot vagy bekapcsoljuk a tévét.  Elég végigmenni egy belvárosi utcán: plakátok, reklámtáblák, feliratok, falragaszok ezreivel találkozunk. A postaládánk teli van képes prospektusokkal, az otthonunkba színes címkékkel ellátott termékeket viszünk be. A képek ott vannak a ruháinkon és a mindennapi használati tárgyainkon is. A táblagépeken, okostelefonokban lapuló képek pedig mindenhová elkísérnek bennünket.

Közben a mozgókép is egyre töményebbé válik. A televízióban és a filmekben egyre több képkompozíciót próbálnak belezsúfolni egy adott időtartamba, egyre gyorsabbak a vágások, egyre „pörgősebb” anyagokat vetítenek nekünk, a figyelmünk megragadásának és megtartásának reményében.

E. H. Gombrich már 1972-ben leírta: „olyan történeti korszak kezdetén vagyunk, amelyben a kép átveszi az írott szó helyét.”[1]  Azóta azonban már nem a kezdetén járunk, hiszen ez a korszak már egyértelműen ráköszöntött az emberiségre.



[1] Gombrich, E.H.: The Visual Image. In: Scientific American 1972. szeptember. Magyarul megjelent A látható kép címmel. In: Horányi Özséb (szerk.): Kommunikáció II., Budapest, Közgazdasági és Jogi kiadó, 1978., 123. old.