- Médiaelmélet
- Bevezető
- I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
- II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
- III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
- IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
- V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
- VI. Az újmédia világa
- VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
- VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
- VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
- A VII. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- VIII. A média hatása
- IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
- X. Média és vizualitás
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
- X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
- X.3. A média hatása a művészetre
- X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
- A X. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- Felhasznált irodalom
VII.1.4. Média és demokrácia
A média alapját képezi a modern demokráciának, hiszen az emberek a médiából szerzik azokat az értesüléseket, amelyek döntéseik alapjául szolgálnak. A médiában látottak és hallottak alapján döntik el, hogy egy népszavazáson melyik álláspontra voksoljanak, egy választás alkalmával kinek szavazzanak bizalmat. Éppen ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a kiegyensúlyozott, objektív tájékoztatás fontosságát.
Az előbbi összehasonlításból kiderült, hogy az újmédia bizonyos szempontból demokratikusabbnak tekinthető, hiszen az információáramoltatásból bárki kiveheti a részét, nemigen lehet eltussolni semmit. A szakmai szempontok háttérbe kerülésével azonban a tények és vélemények egyre erőteljesebb összemosódása figyelhető meg, ami viszont egyáltalán nem kedvez a demokráciának. A hírműsorok esetében is egyre jobban dominál a nézettség szempontja, tehát nem az élvez prioritást, ami sokakat érint, hanem az, ami sokakat érdekel. Mindez a befogadók számára megnehezíti az objektív tájékozódást, az információk súlyozását és rendszerezését, ezáltal az önálló vélemény kialakítását és a felelősségteljes döntések meghozását.