Médiaelmélet
- Médiaelmélet
- Bevezető
- I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
- II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
- III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
- IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
- V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
- VI. Az újmédia világa
- VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
- VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
- VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
- A VII. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- VIII. A média hatása
- IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
- X. Média és vizualitás
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
- X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
- X.3. A média hatása a művészetre
- X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
- A X. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- Felhasznált irodalom
II.3.6. A demokratikus modell
Ez a médiamodell a társadalmi felelősség modelljének kritikájaként fogalmazódott meg. Képviselői szerint azért kritizálható a társadalmi felelősség modellje, mert hajlamossá válik az elitizmusra. Az ellenőrzést a civil szervezeteken és a politikán keresztül lehet megtenni, így a média a politika kiszolgáltatottjává válhat.
A demokratikus modell azt támogatja, hogy legyen minél több kismédium, alternatív sajtóorgánum, amelyek képviselik egy-egy kisebbségi csoport érdekeit, törekszenek az interaktivitásra, az esélyegyenlőség biztosítására, sőt akár a pozitív diszkrimináció is jellemezheti őket. A demokratikus médiamodell hívei visszautasítják a centralizált-bürokratikus kontrollt.