Skip navigation

VIII.2.3. A hírműsorokban rejlő manipulációs lehetőségek

A hírekkel való manipulálás, a hírekben szereplő tények eltorzítása, a közvélemény befolyásolása a hírek révén − ezek olyan jelenségek, amelyek már a híradás hajnalán jellemzőek voltak.  A hírekkel kapcsolatos manipuláció több eszközben érhető tetten:

Hazugságok

A média manipulációs törekvéseinek legszélsőségesebb esete, amikor a hírműsorokban valótlan állítások hangzanak el vagy a sajtóban ilyenek jelennek meg az olvasók, hallgatók, nézők megtévesztése céljából. Ha kiderül, hogy egy sajtóorgánum valótlant állított, a hitelességét végérvényesen elveszítheti, így a manipulációnak ezt a módját szerencsére ritkán választják szándékosan.

Manipulatív témaválasztás

A média erőteljes befolyásoló hatást tud kiváltani azáltal, hogy a rendelkezésére álló információk közül miből gyárt hírt.

Manipuláció az is, ha bizonyos témákat egyszerűen elhallgat, hiszen manapság az „ami nincs benne a híradóban, az nem is történt meg” elve érvényesül. Durván manipulál az a sajtóorgánum, amelyik csak az érdekeinek megfelelő eseményekről, jelenségekről számol be, a többit ellhallgatja. Felelősségteljes szerkesztő/újságíró már a témaválasztásnál törekedik a kiegyensúlyozottságra, objektivitásra.

Nem megfelelő súlyozás

Bizonyos témák túlhangsúlyozásával is irányítható a közvélemény. Nem mindegy, hogy mi szerepel címoldalon vagy a vezető hírek között, és mi az, amiről az újságok egyik eldugott pontján, vagy a híradó végén, mindössze egy-egy mondatban számolnak be. Nem mindegy, mekkora felületet illetve mennyi műsoridőt kap egy-egy téma. Ha a sajtóorgánum az érdekeinek megfelelő híreket hosszan és részletesen, míg az azokkal ellentétes álláspontokat csak felületesen mutatja be, durván manipulál.

Az információ szétdarabolása

Az az eljárás, amikor az egyes jelenségeket összefüggéseikből kiemelve kezelik, így torzulnak az információk.

Figyelemelterelés, avagy gumicsont

Ha bizonyos döntéshozók szeretnék egy-egy intézkedésről vagy eseményről elterelni a nyilvánosság figyelmét, „bedobnak” egy-egy más, érdekesnek vagy botrányosnak látszó témát, amelyen rágódhat a sajtó, és míg azzal vannak elfoglalva, lecseng a másik téma. Ehhez elég egy-egy médiapartnert találni, a többi már attól az egytől át fogja venni a témát és továbbgörgeti azt. Jellemző, hogy amikor egy-egy népszerűtlen intézkedést, például pénzügyi megszorítást kényszerül bevezetni a hatalom, amely minden bizonnyal nagy tiltakozást váltana ki, előtte kiszivárogtatnak egy-egy botrányt vagy pletykát. Így a megszorító intézkedések nem kapnak akkora hangsúlyt, szép csendben, vagy legalábbis kisebb felháborodás mellett vihetők véghez.