- Médiaelmélet
- Bevezető
- I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
- II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
- III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
- IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
- V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
- VI. Az újmédia világa
- VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
- VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
- VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
- A VII. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- VIII. A média hatása
- IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
- X. Média és vizualitás
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
- X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
- X.3. A média hatása a művészetre
- X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
- A X. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- Felhasznált irodalom
VI.2.2. „Hagyományos” kontra „új” média
A „hagyományos” média jellemzői:
Napjainkban már „hagyományos” jelzővel illetik a következő médiumokat:
- „print” média, azaz nyomtatott média
- „broadcast” média, azaz a rádió és tévéadások
Mindkettő lineáris történetszerkezetben juttatta el a tartalmakat a felhasználókhoz, azaz elkezdenek mesélni, narrálni egy sztorit az elejétől, és abbahagyják a végén – mi pedig elolvassuk/megnézzük/meghallgatjuk. Nem jellemző rájuk az interaktivitás, a fogyasztó nem tud közvetlenül visszajelezni. Általuk egy szűk kör, az erre hivatottak (újságírók, műsorszerkesztők) közvetítenek információkat a tömeg felé, egy egyirányú folyamat során.
Az „új” média jellemzői:
Az „új” média fogalomkörébe általában a következőket sorolják:
- közösségi internetmédia
- mobil eszközök, okostelefonok, táblagépek alkalmazásai
- interaktív televízió, videomegosztó csatornák
Ezek adatbázisszerűen működnek, a tartalomszerkesztés nem lineáris, különböző pontokon kapcsolódhatunk be- és ki. Jellemző rájuk az interaktivitás. Az információáramlás nem egyirányú, hanem kölcsönös. Nem csak az erre hivatottak tudnak tartalmakat közvetíteni a tömegek felé, hanem gyakorlatilag bárki közzétehet bármit.