Skip navigation

A VIII. fejezet összefoglalása

Fontos

A manipuláció tudatos befolyásolás, amelynek révén az üzenet küldője hatni kíván a befogadóra. Általános eszközei közé sorolható a cenzúra, a propaganda, a juxtapozíció, a rezonanciaeffektus és a főáramlathatás. A cenzúra információk hozzáférhetőségének és terjesztésének a felügyelete, elsősorban politikai és morális alapokon. A propaganda célja bizonyos nézetek elterjesztése, a befogadók meggyőzése, véleményük befolyásolása. A juxtapozíció a kép és az azzal párhuzamosan elhangzó szöveg önkényes társítása. A rezonancia-effektus segítségével a média egyfajta rezgés-kényszert gerjeszt, amely továbbterjed más médiumokra és a közvéleményre. Főáramlat-hatás alatt pedig azt a jelenségetértjük, amelynek során a média valamely véleményt többségiként jelenít meg, s a néző hajlamos azzal egyetérteni még akkor is, ha ellentmond a saját tapasztalatainak.

A játékfilmekben és animációs filmek viselkedésmintákat, konfliktus-megoldási mintákat közvetítenek, és ha ezt nem felelősséggel teszik, negatívan befolyásolhatják a nézőt.  A hírműsorokban rejlő manipulációs lehetőségek közé tartozik a hírekben szereplő tények eltorzítása, a nem megfelelő súlyozás vagy témaválasztás, az információ szétdarabolása és a figyelemelterelés, avagy gumicsont eszköze. De számos befolyásolási lehetőséget rejtenek a szórakoztató műsorok, reality-k, vetélkedők is. A reklámok hatással vannak az emberideál kialakítására és azt a látszatot keltik, hogy az önmegvalósítás a fogyasztás függvénye.

Egyre több kutatás támasztja alá, hogy a mozgókép nagy mennyiségű befogadása a csecsemőkre és kisgyermekekre negatívan hat: túlterheli az idegrendszert, hátrányosan befolyásolja a játéktevékenységet, mozgást, rövidlátást okoz, gyengíti a koncentrációs képességet, gátolja a fantázia kifejlődését.

Napjainkban a média fontos szerepet játszik a szocializációban. A különféle kutatások és statisztikai adatok azt mutatják, a fiatalok egyre több időt töltenek tévénézéssel és internetezéssel, melynek során gyakran találkoznak a szellemi érettségüknek nem megfelelő tartalmakkal, például jelentős mennyiségű agresszivitással. Az ún. katarzis-elmélet szerint ha az agresszív tartalmakkal a média révén találkozunk, azzal kiéljük agresszív hajlamainkat, és nem közvetítjük azokat hús-vér embertársaink felé. Az erőszak szemlélése az agresszív késztetések alóli felszabaduláshoz vezet. Az ópium-elmélet hívei viszont úgy vélik, a médiában látott erőszak eltompítja az érzékeket, a befogadó érzéketlenné válik az agresszió megnyilvánulásaival szemben, így közönyössé válik a környezetében tapasztalható erőszakos cselekmények iránt is, vagy ő maga is agresszívvé válhat.

A média gyerekekre gyakorolt negatív hatásait úgy védhetjük ki, ha megbeszéljük velük az általuk látott, hallott, tapasztalt jelenségeket.