Skip navigation

II.1.5. Lippmann modellje: a média teremtette pszeudo-világ

Walter Lippmann (1889 − 1974) amerikai politikus, író szerint modern korunk elérhetetlen, átláthatatlan és elgondolhatatlan. Elérhetetlen, hiszen a globalizálódó világban nincs lehetőség az empirikus tapasztalásra. A kor újságírója a valóságból szerzett tapasztalatokat próbálja pótolni. Korunk átláthatatlan is mert a túl sok információ miatt nem jutunk igazán a dolgok mélyére, nem látszódnak a háttérerők. Elgondolhatatlannak pedig azért nevezte, mert az újabb és újabb ismeretek, tudományos felfedezések miatt nehéz koherens világképet kialakítani.

Lippmann szerint korunk embere nem a való világról szerzett közvetlen és biztos ismeretek, hanem a másoktól átvett képek alapján alakítja ki viselkedését, szemléletét. Tárolt képekkel, prekoncepciókkal, előítéletekkel, indítékokkal és érdekekkel operál, hogy megfejtse a külvilágból érkező üzeneteket: ezek az interpretációk és gondolati extrapolációk mintákká vagy sztereotípiákká állnak össze. Ezek a sztereotípiák azok, amelyek meghatározzák az emberi cselekvést.

Fejünkben tehát egy többé-kevésbé valóságos kép áll össze a világról és cselekedeteinket ezek e képek határozzák meg - a döntő kérdés, hogy ki hozza létre ezeket a képeket? Lippmann szerint a közvetítő közeg korunkban nem más, mint a tömegmédia.

A tömegmédia álkörnyezetet iktat az ember és az igazi világ közé. Ezt a fajta leegyszerűsített, vulgáris, az átlagember számára felfogható és használható világ azonban pszeudo-világ, amely mesterséges burokkal veszi körül az embert és betüremkedik a közösség uralkodó kultúrájának értékrendjébe, nézeteibe.[1] 

Walter Lippmann

(Kép forrása: http://hu.wikipedia.org/wiki/Walter_Lippmann#/media/File:Walter_Lippmann_1914.jpg)


[1] Walter Lippmann: A külvilág az elménkben. In: Angelusz Róbert, Tardos Róbert, Tersényi Tamás (szerk.): Média – Nyilvánosság – Közvélemény. Gondolat Kiadó, Budapest, 2007.