- Médiaelmélet
- Bevezető
- I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
- II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
- III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
- IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
- V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
- VI. Az újmédia világa
- VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
- VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
- VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
- A VII. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- VIII. A média hatása
- IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
- X. Média és vizualitás
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
- X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
- X.3. A média hatása a művészetre
- X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
- A X. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- Felhasznált irodalom
VII.2.3. Az infotainment
Angol eredetű szó, az információ és a szórakoztatás (information + entertainment) szavakból tevődik össze, az információ szórakoztató formában történő átadására utaló szóösszetétel. A televíziós hírműsoroknak, ill. a showműsoroknak ma már egyre kevésbé szokatlan elegyeként megjelenő műsorfajta.
Már az 1936-os berlini olimpia eseményeit bemutató televíziós közvetítések, ill. filmhíradók készítői arra törekedtek, hogy a tényszerű tudósítások mellett (sőt esetenként azok rovására) lenyűgöző látványosságot nyújtsanak a nézőknek.
A hírműsorokban megjelentek a filmsztárok és híres énekesek magánéleti drámáiról, a szórakoztatóipar eseményeiről szóló tudósítások, amelyek olyan (vagy esetenként sokkal nagyobb) médianyilvánosságot kaptak, mint az országos vagy nemzetközi horderejű politikai, gazdasági döntések - noha a szórakoztatóipari információk valós hírértéke erősen vitatható.
Az infotainment inkább a kereskedelmi televízióban megjelenő hírműsorokra jellemző, mint a közszolgálati televíziók hírműsoraira. Az infotainment térhódítását a televíziós műsorkészítők rendszerint a nézői elvárásokkal igazolják. [1]
Az ismeretterjesztés és a szórakoztatás hibridjével kapcsolatosan kevesebb problémát szoktak emlegetni a szakemberek, ellentétben a tájékoztatás (hírek) és a szórakoztatás hibridjével. Utóbbi esetben ugyanis fennáll a tények és a vélemény összemosódásának a veszélye, sérül az objektív tájékozódáshoz való jog.