- Médiaelmélet
- Bevezető
- I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
- II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
- III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
- IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
- V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
- VI. Az újmédia világa
- VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
- VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
- VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
- A VII. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- VIII. A média hatása
- IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
- X. Média és vizualitás
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
- X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
- X.3. A média hatása a művészetre
- X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
- A X. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- Felhasznált irodalom
III.2.4. Pulitzer, a sajtómágnás
Joseph Pulitzer (eredeti nevén Pulitzer József) magyar származású amerikai újságíró, kiadó és sajtómágnás, a Pulitzer-díj alapítója. Makón született 1847-ben, 17 évesen vándorolt ki Amerikába, ahol az északiak oldalán részt vett a polgárháborúban. Később üzletemberként nagy vagyonra tett szert.
Megvette a Westliche Postot majd a St. Louis Dispatch-t és St. Louis Post-Dispatch néven összeolvasztotta őket. E lapnál fejlesztette ki Pulitzer azt a szerepet, amely hozzájárult későbbi sikereihez: a kisemberek bajnoka lett és nem idegenkedett a keményen populista megközelítésektől sem.
1883-ban, 36 évesen már gazdag ember volt. Ebben az évben vásárolta meg a New York World című újságot, amely keze alatt az amerikai sajtó történetének egyik legjelentősebb, hatszázezres példányszámú lapjává vált. A szenzációhajhászás felől egyre inkább afelé mozdultak el, hogy a korrupciót és a gazdasági visszaéléseket feltárják.
Pulitzer 1904 májusában, egy újságíróiskola felállítását támogató írásában a következőképpen fogalmazta meg hitvallását: „Köztársaságunk és a sajtó együtt emelkedik fel, vagy bukik el. Az ügyes, érdek nélküli, közszolgálati szellemű sajtó, amely képzett intelligenciával tudja, mi a helyes és bátor azt megcselekedni is, képes megőrizni azt a közerényt, amely nélkül a nép kormányzata hamisság és utánzás. A cinikus, zsoldoslelkű, demagóg sajtó idővel ugyanolyan alantas népet teremt, mint amilyen ő maga. A hatalom a Köztársaság jövőjének építésére az újságírók eljövendő nemzedékeinek kezében lesz."[1]
Joseph Pulitzer
(Kép forrása: http://shs.umsystem.edu/historicmissourians/name/p/pulitzer)
[1] Journality.hu: Joseph Pulitzer. http://www.journality.hu/Joseph-Pulitzer/39/359/0