- Médiaelmélet
- Bevezető
- I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
- II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
- III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
- IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
- V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
- VI. Az újmédia világa
- VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
- VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
- VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
- A VII. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- VIII. A média hatása
- IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
- X. Média és vizualitás
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
- X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
- X.3. A média hatása a művészetre
- X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
- A X. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- Felhasznált irodalom
IV.3.3. A magyar filmhíradó
Az első magyar filmhíradók 1896-ban készültek a Millenniumi Ünnepségek során. A rendszeres filmhíradók vetítése 1913-tól indul a mozikban. 1949 után már csak egyetlen állami vállalat készíthetett hivatalos filmhíradót – kifejezetten propaganda célra.
A magyar televíziózás kísérleti adásai 1957-től indultak el, de sokáig az állandó tévéműsorok sem csökkentették a filmhíradó fontosságát. Nem csak politikai témák jelentek meg bennük, a kor mindennapi életét, szokásait is jól mutatják. Ilyen például a Kánikula 1963 júliusában - Magyar Filmhíradó 1963/30.
A filmek vetítése előtt még a nyolcvanas években is rendszeresen lehetett látni a - hét fontos politikai eseményeiről beszámoló, 10 perces - filmhíradót a mozikban. Ezek már színesben készültek, szókimondóbbak, kevésbé cenzúrázottak voltak és új, modernebb főcímmel kezdődtek, amiben a Hector Berlioz által meghangszerelt Rákóczi-induló helyett már Lerch István zenéje szólt. (A klasszikus filmhíradók főcímzenéjének választott Rákóczi-induló tréfás diák átiratát, a vak pali, vak pali mindent lát kezdetű versikét generációk énekelték.) Ám ekkor a napi három adással is jelentkező TV Híradó már átvette a nézettségét. A magyar filmhíradó csak 1991-ben szűnt meg végleg, helyét azóta reklámokkal töltik ki.