II.3.5. A társadalmi felelősség modellje

E modell a korábbi médiamodellek kritikájából nőtt ki, azoknak a fogyatékosságait igyekszik ellensúlyozni. Egy amerikai szerveződésnek köszönheti születését: A Sajtószabadság Bizottsága (USA) szerint a gazdasági versengés egyenlőtlenségekhez vezet, és csökken a különböző csoportok hozzáférési lehetősége a nyilvánossághoz. Ebből arra lehet következtetni, hogy indokolt a műsorszórás fokozottabb ellenőrzése.

A modell alapja az az elképzelés, hogy a társadalom felelős azért, hogy a médiában mi jelenik meg. A társadalmi felelősség elmélete ezért a következő pontokban rögzíti a médiával kapcsolatos elvárásait:

• A médiának fel kell vállalnia és teljesítenie kell bizonyos kötelezettségeket a társadalommal szemben.
• Ezeknek a kötelezettségeknek az informativitás, az igazságosság, a pontosság és a tárgyilagosság szakmai elvárásainak figyelembevételével kell eleget tenni.
• A médiának el kell kerülnie mindazt, ami bűncselekményhez, erőszakhoz, belső zűrzavarhoz vezethet, illetve támadást jelenthet etnikai vagy vallási kisebbségek ellen.
• A média mint egész, pluralista kell hogy legyen, s tükröznie kell társadalma sokféleségét, teret adva a különböző nézőpontoknak.
• A médiának önszabályozónak kell lennie a jog és a fennálló intézmények keretein belül.
• A társadalomnak és a nyilvánosságnak joga van magas minőségi igényeket támasztania, és a beavatkozás is igazolt, ha az a közjó érdekében történik.

A modell Amerikában keletkezett, de Európában is meghonosodott, csak némiképp más utat bejárva. Európában a társadalmi felelősség modellje a közszolgálatiságban rögzült. A közszolgálatiság elve megköveteli a kulturális és vallási igények kielégítését, a politikai életben való aktív részvétel előmozdítását, a nemzettudat ápolását, az iskolai oktatás segítését, művészi és tudományos tárgyú műsorok készítését, a közérdekű információk kihangsúlyozását. Ez az igény az Európában létező közszolgálati modellben garantált, míg a magántulajdonra épülő amerikai modellben csak ajánlott. Az Amerikában létező felügyelő szerv arra ügyel, hogy az ország egészében a piacon elosztottan jelen legyenek ezek a témák, Európában ellenben ezeket a feladatokat megpróbálják az állami kézben lévő nemzeti médiumokra helyezni.