Skip navigation

A IX. fejezet összefoglalása

Fontos

Az objektivitás, a pártatlanság, a tényszerűség, a tárgyilagosság és a pontosság többek között olyan alapelvek, amelyek betartása mindenütt a világon elvárás, legyen szó írásban, hangban vagy akár mozgóképen testet öltő hírről. A televíziós hírszerkesztés etikai szabályait szerte a világon a BBC etikai kódexének alapelvei mentén határozzák meg.

Forrásnak nevezzük azt a személyt vagy intézményt, akitől, illetve ahonnan az információ származik. Ez lehet primer forrás: Azok a személyek, akik érintettjei, résztvevői vagy tanúi egy eseménynek, vagy adatszolgáltatásra kötelezett intézmények, sajtóosztályok, szóvivők, hivatalos közegek. És lehet szekunder forrás: Többnyire más médiumok vagy hírügynökségek. A forrásunknak mindig a tudomására kell hozni, hogy nyilvánosságra kívánjuk hozni a tőle szerzett információkat. A közléshez a forrás belegyezése szükséges.

Az információkezelés szabályai közé tartozik, hogy ha az információ nemzetbiztonsági érdekeket sért, kimeríti az ipari kémkedés fogalmát, sokak megélhetését sodorja veszélybe vagy közvetlen életveszélyt okoz, nem szabad azt nyilvánosságra hozni. Ha bűntényről szerzünk tudomást, azt jelentenie kell a rendőrségen is. Az információt minden esetben ellenőrizni kell.

A magyar médiaszabályozás jogforrásai: az Alkotmányt, a médiára vonatkozó törvények, a közszolgálati kódexet, a vonatkozó alkotmánybírósági határozatok, a Médiatanács ajánlásai és az Európai Uniós jogforrások.

1996-ig csupán az 1986-os évi II. törvény, az ún. sajtótörvény szabályozta a magyar médiaéletet. Az Országgyűlés évekig tartó alkotmányos mulasztás után – melynek megszüntetésére az Alkotmánybíróság többször felhívta a figyelmét – 1995-1996 fordulóján alkotta meg az első médiatörvényt: 1996. évi I. törvény a rádiózásról és a televíziózásról. A második, jelenleg érvényben lévő médiatörvényt is hosszas tervezés előzte meg: 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról.

Az NMHH, azaz a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a média és a hírközlés szabályozására hivatott autonóm szerv. Legfőbb feladata az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének biztosítása. A Médiatanács az NMHH önálló szerve, figyelemmel követi a műsorszolgáltatók tevékenységét, ha szükséges, büntetést szab ki. A Közszolgálati Közalapítvány tagjai állítják össze az ún. Közszolgálati kódexet, amely meghatározza a közmédiumok szerepét, feladatait. Az MTVA, azaz a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap küldetése a közszolgálati média- és hírszolgáltatás megvalósítása, műsorok és filmalkotások támogatása.