Skip navigation

VI.1.2. A hipertext és a hipermédia

A hipertext vagy hiperszöveg szövegek egymáshoz kapcsolódó hálózatát jelenti, amelyet olvasója szabadon, tetszőleges sorrend szerint bejárhat. A hipertextekbe ágyazott "linkek", azaz kapcsolódási pontok olyan átjárási lehetőséget jelentenek, amelyeken keresztül az olvasó tetszőleges mélységig juthat az adott témában. Az érintkezési pontok segítségével az olvasót nem korlátozza a Gutenberg-galaxist jellemző linearitás, és saját igényeinek, érdeklődésének megfelelő úton barangolhatja be az információhalmazokat.[1]

A hiperszöveg esetében a szöveg legkisebb egységei nem a tollvonások, lenyomatok, hanem valóban a betűk, számok, írásjelek. Ezzel válik a hiperszöveg egyszerűen felbonthatóvá, írhatóvá, másolhatóvá, törölhetővé.

A mai értelemben vett hiperszöveg megjelenése előtt is sok tudós fáradozott azon, hogy a világ összes információját egybetömöríthesse, így születtek meg az első szótárak, enciklopédiák, lexikonok, melyekben hivatkozások mutatnak a további, témába vágó szócikkekre. Ezek a hiperszöveg ősei.

1945-ben Vannevar Bush publikált egy cikket „As We May Think ” („Ahogy mi gondolkodhatunk”) címmel. Ebben egy „Memex” nevű, jövőbeli gépről írt, amely egy asztalba van építve, szavakra kereshetünk benne, és az képes bármit megjeleníteni egy könyvtári archívumból.

A hiperszöveges, hipermediális tartalmak megjeleníthetőségének lehetőségeivel, módszereivel számos író, filozófus és kutató foglalkozott, mint például Jorge Luis Borges, Roland Barthes, Jacques Derrida, Michel Foucault és mások. A fogalmat Theodor H. Nelson amerikai médiafilozófus írta le részletesen 1974-ben megjelent Álomgépek - Komputerszabadság c. könyvében.

A hipertext számára az internet elterjedése nyitott igazán teret, amely kiváló terepet biztosít az ilyen felépítésű szövegeknek. Az internet megjelenésével megszületik a hipermédia, amely a hipertexthez hasonlóan felépülő internetes multimédia-alkalmazás, amelyben a szöveg mellett képek, hanganyagok, videók is szolgálhatnak kapcsolódási pontként.



[1] Film- és médiafogalmak kisszótára, Korona Kiadó, Budapest, 2002., 230.old.