A VI. fejezet összefoglalása
Fontos
Az ezredforduló után azt tapasztalhattuk, hogy a média világában gyökeres átalakulás vette kezdetét, a hagyományos értelemben vett tömegkommunikáció kezd visszaszorulni, átadva a helyét egy olyan médiának, amelyben már nem kevesek tájékoztatják a tömegeket, hanem bárki kiveheti a részét az információáramlásból. A nyomtatott sajtót, a rádiót és a televíziót már a „hagyományos” szóval illetik, jelezve, hogy beköszöntött az ún. újmédia korszaka. A jegyzet harmadik fejezete a kortárs média jellemzőivel, az ahhoz kapcsolódó jelenségekkel foglalkozott.
Az internet olyan globális számítógépes hálózatok hálózata, amely felhasználók milliárdjait kapcsolja össze, így forradalmasította a kommunikációt és a médiát. Megjelent a hipertext, a szövegek olyan, egymáshoz kapcsolódó hálózata, amelyeket olvasójuk szabadon, tetszőleges sorrend szerint járhat be. Általánossá vált az interaktivitás, a rendezett információk befogadásának aktív folyamata, amelyben a befogadás során döntéseket hozunk, és a folyamat ennek megfelelően, változásokkal halad tovább. A multimédia olyan információs tartalom vagy feldolgozási rendszer, amely többféle csatornát is használ (szöveg, hang, állókép, animáció, videó) a felhasználók tájékoztatására vagy szórakoztatására.
A web 2.0-val, azaz a közösségi internetmédiával egy olyan, új korszak köszöntött be, ahol a tartalomkészítés már nem kevesek privilégiuma, az információáramlás nem egyirányú, hanem kölcsönös. Megjelent az újmédia fogalma. A „hagyományos”, azaz a „print” és a „broadcast” média lineárisan szerkeszti történeteit, nem jellemző rá az interaktivitás, általa egy szűk kör közvetít információkat a tömeg felé, egy egyirányú folyamat során. Ezzel szemben az „új” média adatbázisszerűen és interaktívan működik, a tartalomszerkesztés nem lineáris, az információáramlás nem egyirányú, hanem kölcsönös. Nem csak az erre hivatottak tudnak tartalmakat közvetíteni a tömegek felé, hanem gyakorlatilag bárki közzétehet bármit. Lev Manovich szerint kialakulóban van egy új, ún. adatbázis-kultúra, melynek módszertana a kulturális analitika, a kulturális adatok vizualizációja.
A klasszikus közösségi oldalak 2010 után átalakultak, specializálódtak, különféle szolgáltatások kínálásával próbálják megtartani felhasználóikat. Egyre terjednek a blogok és a vlogok, amelyeket nem hivatásos, a szakmát kitanult újságírók, szerkesztők működtetnek, hanem laikusok.