Skip navigation

Az I. fejezet összefoglalása

Fontos

Információ, kommunikáció, média – e fogalmakkal nap mint nap találkozunk, definiálásuk mégsem könnyű feladat. A különféle könyvekben és tanulmányokban különféle meghatározásokat olvashatunk velük kapcsolatosan, attól függően, hogy szűken vagy tágan értelmezik-e az adott fogalmat, illetve milyen megközelítésben tárgyalják azt. A tömegkommunikáció fogalmát a média világában történő változások felülírhatják, hiszen már nem arról van szó, hogy a tömegek passzívan befogadják az információkat – az újmédia információáramoltatása nem egyirányú. A hagyományos tömegkommunikációs eszközöket csoportosíthatjuk kiadás szerint (nyomtatott és elektronikus), a befogadás formája szerint (auditív, vizuális, audiovizuális) illetve a szolgáltatás típusa szerint (közszolgálati vagy kereskedelmi).

Szintén nem könnyű feladat elhelyezni a médiatudományt a tudományágak palettáján, hiszen a médiával kapcsolatos jelenségeket gyakran interdiszciplináris megközelítésben vizsgálják a szakemberek. Ezért fontos áttekinteni, hogy milyen kérdéskörökkel, problémafelvetésekkel, területekkel foglalkozik a médiapszichológia, a médiaszolciológia, a médiaesztétika és a médiaetika. E területek mellett fontos fogalom a médiaismeret, amely nem egy tudomány, hanem egy bárki által elsajátítható jártasság, melynek célja a tudatos médiahasználat és a manipulációs törekvések kivédése. A médiaismeret intézményes formában történő, rendszerezett oktatását nevezzük médiaoktatásnak.

 Amikor arról esik szó, hogy mi a média célja, szerepe, feladata, általában nyolc alapvető funkciót szoktak felsorolni a szakemberek: a tájékoztatást, az ismeretterjesztést, a szórakoztatást, a fórum biztosítását a társadalmi párbeszédekhez, a szocializációt, a kultúraközvetítést, a dokumentálást és archiválást, illetve a rábeszélő funkciót.