- Médiaelmélet
- Bevezető
- I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
- II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
- III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
- IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
- V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
- VI. Az újmédia világa
- VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
- VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
- VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
- A VII. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- VIII. A média hatása
- IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
- X. Média és vizualitás
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
- X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
- X.3. A média hatása a művészetre
- X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
- A X. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- Felhasznált irodalom
Az I. fejezet összefoglalása
Fontos
Információ, kommunikáció, média – e fogalmakkal nap mint nap találkozunk, definiálásuk mégsem könnyű feladat. A különféle könyvekben és tanulmányokban különféle meghatározásokat olvashatunk velük kapcsolatosan, attól függően, hogy szűken vagy tágan értelmezik-e az adott fogalmat, illetve milyen megközelítésben tárgyalják azt. A tömegkommunikáció fogalmát a média világában történő változások felülírhatják, hiszen már nem arról van szó, hogy a tömegek passzívan befogadják az információkat – az újmédia információáramoltatása nem egyirányú. A hagyományos tömegkommunikációs eszközöket csoportosíthatjuk kiadás szerint (nyomtatott és elektronikus), a befogadás formája szerint (auditív, vizuális, audiovizuális) illetve a szolgáltatás típusa szerint (közszolgálati vagy kereskedelmi).
Szintén nem könnyű feladat elhelyezni a médiatudományt a tudományágak palettáján, hiszen a médiával kapcsolatos jelenségeket gyakran interdiszciplináris megközelítésben vizsgálják a szakemberek. Ezért fontos áttekinteni, hogy milyen kérdéskörökkel, problémafelvetésekkel, területekkel foglalkozik a médiapszichológia, a médiaszolciológia, a médiaesztétika és a médiaetika. E területek mellett fontos fogalom a médiaismeret, amely nem egy tudomány, hanem egy bárki által elsajátítható jártasság, melynek célja a tudatos médiahasználat és a manipulációs törekvések kivédése. A médiaismeret intézményes formában történő, rendszerezett oktatását nevezzük médiaoktatásnak.
Amikor arról esik szó, hogy mi a média célja, szerepe, feladata, általában nyolc alapvető funkciót szoktak felsorolni a szakemberek: a tájékoztatást, az ismeretterjesztést, a szórakoztatást, a fórum biztosítását a társadalmi párbeszédekhez, a szocializációt, a kultúraközvetítést, a dokumentálást és archiválást, illetve a rábeszélő funkciót.