Skip navigation

II.2.4. A nyilvánosság

A nyilvánosság egy adott társadalom szabad polgárainak összessége, illetve az az intézményesített társadalmi tér, amelyben ezek a polgárok a gyülekezés, egyesülés és szabad szólás jogát és a politikai intézmények feletti ellenőrzést gyakorolják (közélet). A nyilvánossághoz napjainkban leginkább a médián keresztül jutnak el információk, üzenetek.

Jürgen Habermas (1929 - ) német filozófus, szociológus  szerint az ideális nyilvánosság az egymással beszélgető, véleményüknek hangot adó polgárok olyan csoportja, amely azt a közös vitára fenntartott teret használja és formálja, amely lehetővé teszi az államhoz kritikusan viszonyuló, független szövetség létrejöttét.[1] Habermas szerint a nyilvános megszólalásnak zsinórmértéke az igazság, az érthetőség, a helyénvalóság és az őszinteség. Egy médiumot csak e tényezők együttes jelenléte esetén lehet a nyilvános szféra résztvevőjének tekinteni.[2] Napjainkban ezek a feltételek ritkán teljesülnek maradéktalanul.

Jürgen Habermas

(Kép forrása: http://www.dagbladet.no/kultur/2005/11/28/450581.html)



[1] Habermas, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Századvég Könyvtár, 1993.

[2] Film- és médiafogalmak kisszótára, Korona Kiadó, Budapest, 2002., 285. old.