Skip navigation

V.2.1. A rádiózás kezdetei: A Magyar Rádió

Magyarországon a rendszeres rádiós műsorsugárzás 1925. december 1-jén indult meg Budapesten. Az intézmény akkor még a telefonhírmondóval egyesülten, Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. (MTR) néven működött, a Magyar Távirati Irodát is magában foglalta. A kezdeti idők hangulatát jól visszaadja a Magyar elsők című dokumentumfilm-sorozat A magyar rádiózás kezdetei című része.

A Magyar Rádió rövid története évszámokban:

  • 1933: Lakihegyen új antennát állítottak: 300 méteres magasságával Európában rekordnak számított. (1944-ben a visszavonuló német robbantó alakulatok földre döntötték.)
  • 1945: Az MTR-t integrálták a Magyar Központi Híradó Rt.-be.
  • 1949: A rádiót államosítják. A „Budapest 1” felvette a „Kossuth”, „Budapest 2” a „Petőfi” nevet.
  • 1950: Létrejött a Magyar Rádióhivatal (MRH). Az 1950-es évek alatt az MR a kommunista párt szócsövévé vált, s hitelét elvesztette.
  • 1956: A forradalom során az MR, mint a vezető tömegmédium elfoglalása illetve megtartása fontos szempont lett. A Rádió épületénél tört ki az első fegyveres tűzharc.
  • 1957: A televíziózás megindulásával a cég Magyar Rádió és Televízió Vállalat (MRTV) néven működött tovább.
  • 1973: elindul az URH-n kulturális/komolyzenei műsorokat közvetítő 3. műsor, mely 1986-ban a Bartók rádió nevet veszi föl.
  • 1974: Különvált a Magyar Rádió (MR) és a Magyar Televízió (MTV).

 

A Magyar Rádió épülete 1956-ban

(Kép forrása: http://cultura.hu/szub-kultura/ujra-szolt-a-radio/)