VIII.2.4. A szórakoztató műsorok, reality-k, vetélkedők manipulatív hatása

A szórakoztatásnak természetesen van létjogosultsága a médiában, egészen addig, amíg nem válik a manipuláció terepévé. Amellett, hogy a szórakoztató műsorok egyre kevésbé hiteles, egyre hamisabb ideálokat vetítenek elénk, az utóbbi években tanúi lehettünk számos ilyen műsor szélsőségesen ízléstelenné, giccsessé és alpárivá válásának.

A szórakoztató műsorok gyakran a celebkultuszra alapoznak. A celeb kifejezés a celebritás rövidítése (angolul: celebrity - jelentése: hírnév, ismert személyiség.) A celeb abban különbözik a sztártól, hogy ismertségének alapja nem az illető tudása, vagy egyéb autonóm képessége, hanem egy, a média által róla mesterségesen kialakított kép, amely beépült az olvasók, nézők gondolatvilágába. A szórakoztató médiatartalmak általuk azt sugallhatják, hogy nincs szükség tehetségre, adottságokra, munkára, szorgalomra ahhoz, hogy valaki sikeres legyen.

Az ún. reality műsoroknak már a megnevezése is manipulatív, hiszen többnyire nagyon kevés közük van a valósághoz, az átlagember mindennapi valóságához.

A vetélkedőknek az a típusa, amelyet nemzetközi szakkifejezéssel game show-nak nevezünk, egyre kevésbé szólnak a teljesítményről. Napjainkban nem kell sem okosnak, sem műveltnek, de még különösebben ügyesnek sem lenni ahhoz, hogy egy-egy vetélkedőt megnyerjünk. Csupán exhibicionizmus kell hozzá és az, hogy az ember minél több dolgot be merjen vállalni – akár olyan áron is, hogy megalázza saját magát. (lásd pl. az Egy perc és nyersz című műsort.)

A „műveltségi” vetélkedők, azaz a quiz show-k esetében gyakori, hogy az elhangzó kérdések téves képzeteket kelthetnek bennünk: azt hihetjük, az általános műveltségbe az tartozik bele, hogy pl. tudjuk, melyik sztár miben játszott, vagy hogy hívják a sorozatbeli partnerét. Így egy manipulált képet kapunk arról, hogy milyen is a művelt ember.