Skip navigation

I.2.1. Kommunikációtudomány

Sokáig vita tárgyát képezte, hogy a kommunikációval kapcsolatos kutatásokból, megfigyelésekből, tapasztalatokból származó ismeretek összessége tekinthető-e önálló tudománynak, vagy csupán a különféle diszciplínák útkereszteződésének. Ma már egyre kevesebben vitatják, hogy önálló tudományról van szó.

A kommunikációtudományt többnyire az alkalmazott társadalomtudományok kategóriájába sorolják, noha bizonyos természettudományokhoz, mindenekelőtt a biológiához, etológiához is erőteljesen kötődik. A kommunikáció formáival, folyamatával, jelentésével, a beszéddel, és a személyközi- és szervezeti kommunikációval, vagyis specifikus ágaira bontva a következőkkel foglalkozik:

  • Tömegkommunikáció, média
  • Szervezeti kommunikáció
  • Diskurzuselemzés, beszélgetéselemzés
  • Lingvisztika, szociolingvisztika, kognitív lingvisztika
  • Szemiotika, pragmatika
  • Egyéb kommunikációs ismeretek (pl: beszédírás, retorika, interperszonális kommunikáció, stb.)[1]


[1] Kommunikáció. Wikipédia szócikk. http://hu.wikipedia.org/wiki/Kommunik%C3%A1ci%C3%B3