- Médiaelmélet
- Bevezető
- I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
- II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
- III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
- IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
- V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
- VI. Az újmédia világa
- VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
- VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
- VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
- A VII. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- VIII. A média hatása
- IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
- X. Média és vizualitás
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
- X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
- X.3. A média hatása a művészetre
- X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
- A X. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- Felhasznált irodalom
VII.3.1. A virtuális valóság fogalmának megragadása
Egyre gyakrabban találkozunk ezzel a kifejezéssel: virtuális valóság. Egyöntetűen használt, pontos meghatározása nincs a fogalomnak, sokan sokféle dolgot értenek alatta. Vizsgáljuk meg a kifejezés két elemét!
A virtuális szó jelentése: látszólagos, tehát nem létező, vagy nem valós. (A nyelvi értelmezésén túl persze nem szabad megfeledkezni arról a tényről sem, hogy a szó a számítástechnikában új jelentéstartalmat kapott.)
Valóságosnak akkor nevezünk egy tárgyat vagy jelenséget, ha azt legalább az egyik érzékszervünkkel érzékeljük. A látás, a hallás, a tapintás, a szaglás és az ízlelés révén tudjuk a valóságos dolgokat megkülönböztetni a látszólagosaktól. A valóság (reality, Wirklichkeit) szó a létezőket működésük irányából nevezi meg, rávilágít arra, hogy a lét működésében nyilvánítja ki és teljesíti be önmagát.
Sokak szerint tehát a "virtuális valóság" elnevezés már önmagában is paradoxon, hiszen a valóság nem lehet virtuális, azaz látszólagos. Ha az, akkor már nem valóság!