- Médiaelmélet
- Bevezető
- I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
- II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
- III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
- IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
- V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
- VI. Az újmédia világa
- VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
- VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
- VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
- A VII. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- VIII. A média hatása
- IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
- X. Média és vizualitás
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
- X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
- X.3. A média hatása a művészetre
- X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
- A X. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- Felhasznált irodalom
X.4.6. Multimédia-művészet
A művészetben a multimédiás mű olyan alkotást jelent, amely többféle érzékszervünk által hat (látvány, fény, hang, illat, stb.) és valamilyen módon interakcióra készteti a felhasználót, a nézőt. A multimediális műalkotások többnyire performance-ok vagy gépezetek formájában születnek meg.
Joan Heemskerk és Dirk Paesmans 1993-ban létrehoztak egy webhelyet, amelyet ők műalkotásként definiáltak: http://wwwwwwwww.jodi.org/ [1] Azt kívánták demonstrálni, hogy az internet nem csupán információk halmaza, hanem művészeti médium, mint a video vagy a fotó. Első ránézésre az oldal tartalmi hibának látszik, hiszen össze-vissza kódolások, villódzó jelek és számok halmaza. A széteső oldal az internet egyik alapvető esztétikai tulajdonságát hivatott bemutatni: a hibát. Az oldal sokak szerint nem csak esztétikai, hanem konceptuális szinten is hat. A weblap forráskódjába a művészek egy korrekten megszerkesztett hidrogénbombának a vázlatos rajzát rejtették el, ami felrobban, amint valaki megpróbálja HTML-kódként értelmezni. Így válik az elképzelés szerkezetté, ami megjeleníti a művészetet, ez pedig a konceptuális művészet sajátos tulajdonsága.