Skip navigation

IX.2.2. Médiatörvények Magyarországon

a) Az első médiatörvény: 1996. évi I. törvény a rádiózásról és a televíziózásról

1996-ig csupán az 1986-os évi II. törvény, a sajtótörvény szabályozta a magyar médiaéletet. Az Országgyűlés évekig tartó alkotmányos mulasztás után – melynek megszüntetésére az Alkotmánybíróság többször felhívta a figyelmét – 1995-1996 fordulóján alkotta meg az első médiatörvényt. Az Országgyűlés ebben:

  • Meghatározta a műsorszolgáltatás alapvető elveit és szabályait.
  • Megállapította a műsorszolgáltatási jogosultság megszerzésének eljárási szabályait.
  • Meghatározta a közszolgálati műsorszolgáltatók szervezeti rendjét.
  • Létrehozta az ORTT-t és annak Panaszbizottságát.

Az első médiatörvény vonatkozott a kereskedelmi és közszolgálati médiára is, a közszolgálatiakra további extra szabályok vonatkoztak.

 

b) A második médiatörvény: 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról

A törvényt az Országgyűlés 2010. december 20-ról 21-re virradó éjjel fogadta el, név szerinti szavazással. A jelenlevők közel háromnegyede támogatta (256 igen és 87 nem szavazattal). A köztársasági elnök december 30-án írta alá. A Magyar Közlöny december 31-én megjelent 2010. évi 202. száma hirdette ki. A törvény legtöbb rendelkezése 2011. január 1-jén lépett hatályba. A média valamennyi ágára, tehát a rádión és a televízión kívül a nyomtatott és internetes sajtótermékekre is kiterjed. A törvény főbb rendelkezései:

  • Szabályozza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács hatáskörét
  • Létrehozta az NMHH elnökének alárendelt Média- és Hírközlési Biztos intézményét
  • Megfogalmazza a médiapiaci szereplők jogait és kötelességeit
  • Szankciókat rendel kiróni a törvényt megszegőkre