- Médiaelmélet
- Bevezető
- I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
- II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
- III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
- IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
- V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
- VI. Az újmédia világa
- VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
- VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
- VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
- A VII. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- VIII. A média hatása
- IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
- X. Média és vizualitás
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
- X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
- X.3. A média hatása a művészetre
- X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
- A X. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- Felhasznált irodalom
IX.2.2. Médiatörvények Magyarországon
a) Az első médiatörvény: 1996. évi I. törvény a rádiózásról és a televíziózásról
1996-ig csupán az 1986-os évi II. törvény, a sajtótörvény szabályozta a magyar médiaéletet. Az Országgyűlés évekig tartó alkotmányos mulasztás után – melynek megszüntetésére az Alkotmánybíróság többször felhívta a figyelmét – 1995-1996 fordulóján alkotta meg az első médiatörvényt. Az Országgyűlés ebben:
- Meghatározta a műsorszolgáltatás alapvető elveit és szabályait.
- Megállapította a műsorszolgáltatási jogosultság megszerzésének eljárási szabályait.
- Meghatározta a közszolgálati műsorszolgáltatók szervezeti rendjét.
- Létrehozta az ORTT-t és annak Panaszbizottságát.
Az első médiatörvény vonatkozott a kereskedelmi és közszolgálati médiára is, a közszolgálatiakra további extra szabályok vonatkoztak.
b) A második médiatörvény: 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról
A törvényt az Országgyűlés 2010. december 20-ról 21-re virradó éjjel fogadta el, név szerinti szavazással. A jelenlevők közel háromnegyede támogatta (256 igen és 87 nem szavazattal). A köztársasági elnök december 30-án írta alá. A Magyar Közlöny december 31-én megjelent 2010. évi 202. száma hirdette ki. A törvény legtöbb rendelkezése 2011. január 1-jén lépett hatályba. A média valamennyi ágára, tehát a rádión és a televízión kívül a nyomtatott és internetes sajtótermékekre is kiterjed. A törvény főbb rendelkezései:
- Szabályozza a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Médiatanács hatáskörét
- Létrehozta az NMHH elnökének alárendelt Média- és Hírközlési Biztos intézményét
- Megfogalmazza a médiapiaci szereplők jogait és kötelességeit
- Szankciókat rendel kiróni a törvényt megszegőkre