IX.1.2. Etikai normák a hírszerkesztésben
A televíziós hírszerkesztés etikai szabályait szerte a világon a BBC etikai kódexének alapelvei mentén határozzák meg. Magyarországon irányadónak számít az ún. Visegrádi jegyzőkönyv. Ez egy médiakonferencia eredménye, amelyet a brit nagykövetség és a BBC World Service Training Trust tartott Visegrádon 1999 decemberében.[1] Az önkéntes médiaetikai kódexet a magyar elektronikus média számára húsz pontban foglalja össze a független tájékoztatás alapelveit:
- A szerkesztőknek teljes szerkesztői függetlenségre van szükségük.
- A külső beavatkozással szembeni szabályok érvényesülése felett a vezetőségnek és az újságíróknak kell őrködniük.
- A közszolgálatban dolgozó újságírókra nem nehezedhet politikai vagy gazdasági nyomás.
- A pártatlanságnak mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi médiában érvényesülnie kell.
- Az újságírók nem maradhatnak semlegesek az alapvető emberi és demokratikus jogok kérdésében.
- Nem szabad szokatlan vagy szélsőséges beállításban ábrázolni a hátrányos helyzetű embereket.
- A hitelesség és a megbízhatóság alapja a pontosság, bármilyen médiáról is legyen szó.
- Az újságírók ügyeljenek a pontosságra mind a szóhasználatban, mind pedig a képek feliratozásában.
- Törekedjünk a különbségtételre az első és a másodkézből származó információk között.
- Hírműsorban nem szabad rekonstruálni a történteket.
- A kiegyensúlyozott hírközlés érdekében önszabályozásra kell törekedni.
- Az újságíróknak megfelelő képzésre van szükségük.
- A magánélet szentsége csak abban az esetben sérülhet, ha az közérdeket szolgál.
- Az etnikai kisebbségek korrekt bemutatása az újságíró felelőssége.
- Az etnikai kisebbségek érdeklődésére igényt tartó, valamint életvitelükről, az életüket befolyásoló eseményekről szóló riportoknak a média főáramlatában kell helyet kapniuk.
- A műsorvezetők és médiamenedzserek sorában az etnikai kisebbségek képviselőinek is helyet kell kapniuk.
- Az erőszak nem jelenhet meg tendenciaként a tudósításokban, kivéve, ha valóban erről van szó.
- A szerkesztők nem kelthetik a bűnözési hullám valótlan látszatát.
- A szerkesztőségeknek kerülniük kell, hogy túl gyakran számoljanak be ugyanarról a bűncselekményről.
- Az erőszakról szóló tudósítások esetében tanácsos a semleges, szenvedélymentes nyelvezet használata.[2]
[1] Nigel James Thorpe: A Visegrádi jegyzőkönyv. A Média Hungary konferencián 2000-ben elhangzott előadás szerkesztett változata. In: Sükösd Miklós − Csermely Ákos (szerk.): A hír értékei. Etika és professzionalizmus a mai magyar médiában. Média Hungária könyvek, 2001. 23. old.
[2] A visegrádi jegyzőkönyv. Olvasható Horvát János: Etika, jog, újságírás, média c. tanulmányának függelékében. In: Sükösd Miklós − Csermely Ákos (szerk.): A hír értékei. Etika és professzionalizmus a mai magyar médiában. Média Hungária könyvek, 2001. 62. old.