Skip navigation

II.3.1. Normatív médiamodell-elméletek

A normatív médiamodell-elméletek a média szerepét, erkölcsi feladatait határolják körül – más-más társadalmi értékeket helyezve a középpontba. Kiindulópontjuk az, hogy a mindenkori hatalom a médiával szemben elvárásokat fogalmaz meg. A különbségek többek között abban rejlenek, hogy milyenek ezek az elvárások, milyen a média és a hatalom viszonya.

Az alább felsorolt modellek közül a modern, demokratikus államberendezkedésekben az utolsó hárommal (liberális modell, társadalmi felelősség modellje, demokratikus modell), illetve azok keverékeivel találkozhatunk. 

Európában a szabályozási gyakorlatba az állam valamilyen mélységig belenyúl, például részben vagy egészben szabályozza a műsoridő felhasználását, megszabja, hogy milyen idősávban milyen korhatár-besorolású tartalmak kerülhetnek sugárzásra, szabályozza a levetített európai és hazai filmek arányát, a szórakoztató típusú műsorok arányát, az erőszak, a nemiség bemutatását, stb. Az Európai Tanács 1989-ben megpróbálta összehangolni a normákat, megszületett A határokat átlépő televíziózásról szóló európai egyezmény.

Gálik Mihály Médiagazdaságtan[1] című munkája alapján a következő médiamodelleket különböztethetjük meg:



[1] Gálik Mihály: Médiagazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest, 2003. 28-30. old.