- Médiaelmélet
- Bevezető
- I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
- II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
- III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
- IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
- V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
- VI. Az újmédia világa
- VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
- VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
- VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
- A VII. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- VIII. A média hatása
- IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
- X. Média és vizualitás
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
- X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
- X.3. A média hatása a művészetre
- X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
- A X. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- Felhasznált irodalom
II.3.1. Normatív médiamodell-elméletek
A normatív médiamodell-elméletek a média szerepét, erkölcsi feladatait határolják körül – más-más társadalmi értékeket helyezve a középpontba. Kiindulópontjuk az, hogy a mindenkori hatalom a médiával szemben elvárásokat fogalmaz meg. A különbségek többek között abban rejlenek, hogy milyenek ezek az elvárások, milyen a média és a hatalom viszonya.
Az alább felsorolt modellek közül a modern, demokratikus államberendezkedésekben az utolsó hárommal (liberális modell, társadalmi felelősség modellje, demokratikus modell), illetve azok keverékeivel találkozhatunk.
Európában a szabályozási gyakorlatba az állam valamilyen mélységig belenyúl, például részben vagy egészben szabályozza a műsoridő felhasználását, megszabja, hogy milyen idősávban milyen korhatár-besorolású tartalmak kerülhetnek sugárzásra, szabályozza a levetített európai és hazai filmek arányát, a szórakoztató típusú műsorok arányát, az erőszak, a nemiség bemutatását, stb. Az Európai Tanács 1989-ben megpróbálta összehangolni a normákat, megszületett A határokat átlépő televíziózásról szóló európai egyezmény.
Gálik Mihály Médiagazdaságtan[1] című munkája alapján a következő médiamodelleket különböztethetjük meg: