- Médiaelmélet
- Bevezető
- I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
- II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
- III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
- IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
- V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
- VI. Az újmédia világa
- VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
- VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
- VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
- A VII. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- VIII. A média hatása
- IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
- X. Média és vizualitás
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
- X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
- X.3. A média hatása a művészetre
- X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
- A X. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- Felhasznált irodalom
III.1.5. Az első nyomtatott újságok külföldön
Az alábbiakban tekintsünk át néhány példát a nyomtatott újságok történetének kezdeteiről! A világ legrégebbi újságjának címéért több lap is versenybe szállhat.
Notizie scritte: Velencében jelent meg 1566-ban. A Notizie scritte kifejezés jelentése: írott jegyzetek. A lapért későbbi története folyamán a gazeta nevű firenzei pénzzel lehetett fizetni. Az újságlevelek nyilvános felolvasása vállalkozási tevékenységgé vált, és a városi kikiáltót szintén egy gazeta lefizetése ellenében lehetett meghallgatni. Így a gazeta/gazzetta később Olaszországban a hírlapok egyik kedvelt elnevezése lett. (Pl. La Gazzetta di Modena)
Relation: Az első, rendszeresen kiadott, hírlapszerű nyomtatvány 1605-ben jelent meg első ízben, német nyelven, Strassburgban. A relation szó jelentése: kapcsolat. Kiadója Johann Carolus volt. Ezzel megszületett az első, mai értelemben vett újság, amelyet Németországban, Angliában, Svájcban tucatjával követett a többi.
The Times: Ma is létező konzervatív brit napilap. Alapítója John Walter, aki 1785-ben The Daily Universal Register néven jelentette meg a lap első számát, de 3 évvel később megváltoztatta The Timesra. 1814-től gőzhajtású gyorsnyomdagépen nyomtatták, így lehetővé vált az óránként 1100 példányszám nyomtatása, amellyel sajtó-nagyhatalommá váltak.
Az újságok rohamos fejlődése és szaporodása 1830 után indult meg, ekkor keletkezett pl. a máig megjelenő Kölnische Zeitung. 1848 újabb nagy lendületet adott, a távíró és a vasutak által gyorsított postaforgalom megkönnyítette a hírek, azaz hírlapok közönséghez jutását.
Az amerikai újságírás 1704-ben indult és gyökeresen eltér az angoltól, a szenzációhajhász, reklámízű cikkekkel teszik eladhatóbbá a lapokat. Nagy múltú meghatározó napilap és média hatalom az 1851-ben alapított The New York Times.