- Médiaelmélet
- Bevezető
- I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
- II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
- III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
- IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
- V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
- VI. Az újmédia világa
- VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
- VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
- VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
- A VII. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- VIII. A média hatása
- IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
- X. Média és vizualitás
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
- X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
- X.3. A média hatása a művészetre
- X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
- A X. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- Felhasznált irodalom
VIII.2.1. A játékfilmek, sorozatok befolyásoló ereje
Hatásuk a gyerekekre:
A játékfilmek viselkedésmintákat közvetítenek, részt vesznek a szocializációban. Akkor van baj, ha a gyerek több és erősebb mintát kap a tévéből, mint a családjából. Pl. egy 2012-ben publikált felmérés szerint a 8 és 14 év közötti fiúk közül többen Harry Pottert, Jack Sparrow-t vagy Pókembert nevezték meg példaképként. A fiktív példaképek nem tudnak igazi kapaszkodót adni a valóságos élethelyzetekben. Fontos, hogy a szülők megbeszéljék gyermekeikkel a játékfilmekben látottakat, segítsenek feldolgozni azokat, illetve az, hogy a gyerekek csak az életkoruknak, érettségüknek megfelelő filmeket lássanak.
Hatásuk a felnőttekre:
Az egészséges pszichéjű, értelmileg ép felnőttek különbséget tudnak ugyan tenni a valóság és a fikció között, ám esetükben is szükség van a megfelelő mennyiségű háttérinformációra. Ha túl sok időt tölt a felnőtt filmnézéssel, nehezebben tud visszazökkenni a valós élethelyzetekbe
Óvakodni kell attól, hogy a filmnézéssel töltött idő elvegye az időt a valóságos élmények átélésének lehetőségétől, az emberi kapcsolatokról A filmnézés alapvetően magányos tevékenység, akkor is, ha az ember társaságban műveli – fontos lenne, hogy legalább a látottakat beszéljék meg az együtt mozizók!
Hatásuk az idősekre:
Az idősek számára sokszor a televíziózás jelenti a legfőbb szórakozást. A túl sok film- és sorozatnézés azonban csökkentheti valóságérzéküket – főleg akkor, ha más irányból nem éri őket elegendő inger, élmény. Előfordulhat, hogy összekeveredik bennük a film és valóság, egyiket a másikra vetítik. (Ezt példázzák az olyan jelenségek, mint amikor gyűjtést indítottak Isaura kiszabadítására, Esmeralda szemműtétjére, vagy „letámadták”a Jockey Ewing-ot megformáló színészt.)