- Médiaelmélet
- Bevezető
- I. Médiaelméleti alapismeretek: alapfogalmak, területek, feladatok
- II. Médiaelméleti alapismeretek: szereplők, színterek, folyamatok
- III. Médiatörténeti alapismeretek: a nyomtatott sajtó
- IV. Médiatörténeti alapismeretek: a fényképezés és a film
- V. Médiatörténeti alapismeretek: a rádió és a televízió
- VI. Az újmédia világa
- VII. Új jelenségek, átalakulások a média világában
- VII.1. A médiafogyasztási szokások megváltozása és a médiaszakmák
- VII. 2. Új jelenségek a médiában: tabloidizáció, infotainment, transzmédia
- VII.3. A média teremtette virtuális valóság és annak dilemmái
- A VII. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- VIII. A média hatása
- IX. A média etikai vonatkozásai és szabályozása
- X. Média és vizualitás
- X.1. A fizikai képek jelentőségének növekedése és a média térnyerése
- X.2. A vizuális kultúra, a vizuális művészet és a média viszonya
- X.3. A média hatása a művészetre
- X.4. Médiatechnológia és művészet, intermédia, multimédia-művészet
- A X. fejezet összefoglalása
- A tananyag elsajátítását segítő feladatok
- A tananyag elsajátítását ellenőrző kérdések
- Felhasznált irodalom
V.1.4. Hírek a rádióból
Hamar kiderült, hogy a rádiónak hatalmas előnye van a hírközlés terén az újsághoz képest: gyorsan, szinte azonnal be tudták mondani a fontos híreket. A később megjelenő televízióval szemben is megmaradt ez az előny, hiszen a rádiósoknak nem kell képeket készíteniük a híranyagokhoz. A rádiós hírek elkészítése viszonylag olcsó: nincs nyomdaköltség, nem kell kamerákra, vágópultokra költeni. Ha adott a rádióállomás és az alapinfrastruktúra, akkor nincsenek további jelentős költségek. Ez a regionális és helyi tájékozódás szempontjából is fontos.
A rádió hátránya a televízióval szemben a vizuális információ hiánya. Nincs kép, amely sokszor magáért beszél. A rádió esetében a hallgató csak hangot hall, nehezebb felkelteni és ébren tartani a figyelmét, mint a képekkel. Viszont a képpel alátámasztott hír hátránya, hogy több figyelmet von el, nagyobb koncentrációt igényel, mint ha csak hang van. Rádióhallgatás közben a szemünket nem foglalja le semmi, tudunk közben dolgozni.
Dr. Herman József és Mester Mónika szerint éppen ezért: "a rádióban tömören, lényegre törően, élvezhetően, figyelemfelkeltő módon kell fogalmazni, az élő nyelv követelményeit szem előtt tartva. A hallgató gyorsan és keményen ítél: ha nem hallja, nem élvezi, nem érti mindazt, ami elhangzik, akkor ki- vagy átkapcsol."[1]
Az élő szó a hírek megfogalmazásának kisebb nyelvtani, stilisztikai hibáit is „elbírja”, míg az írott sajtóban körültekintőbben kell fogalmazni. A rádiózásban gyakran emlegetett szabály: „KISS” vagyis Keep it simple, stupid! – légy egyszerű, te buta!
[1] Dr. Herman József – Mester Mónika: A rádiós hírszerkesztés alapjai. In: Médiakutató 2001/3. szám.